A moszkvai Puskin Múzeum páratlanul gazdag gyűjteményéből válogatott remekműveket mutat be a Szépművészeti Múzeum január végén nyíló kiállítása. A tárlaton kiállított ötvenöt mű a francia festészet a 19. század közepétől a 20. század elejéig tartó időszakáról ad áttekintést. Az április végéig látható kiállításon az impresszionizmus, a 19. század utolsó évtizedének szimbolizmusa, a fauve-ok és a kubisták által fémjelzett első avantgárd mozgalmak fontosabb műveivel találkozhatnak a látogatók, akik többek között Courbet, Corot, Degas, Manet, Monet, Renoir, Gauguin, Van Gogh, Toulouse-Lautrec, Cézanne, Matisse és Picasso remekműveinek segítségével kaphatnak képet a korszakról.
A budapesti kiállítás, amely ezt megelőzően a svájci Martignyban, a Pierre Gianadda Alapítvány kiállítótermében volt látható, nem csupán a modern festészet kialakulásáról és fontosabb irányzatairól kíván képet adni, hanem az 19-20. század fordulójának két kiváló orosz műgyűjtője, Ivan Morozov és Szergej Scsukin előtt is tiszteleg. A most Budapesten látható remekművek zöme ugyanis a két vagyonos moszkvai textilgyáros hajdani, világviszonylatban is rendkívül gazdag gyűjteményéből származik.
"Magyarországról Csapó Judit és Ausztriából Renate Lohrmann művésznők állítják ki képeiket "Az érzékek tüzijátéka" mottóval október 21-én 18 órakor a Qualysoft irodáiban a Saturn Towerben (Bécs).
Csapó Judit:
Mindegy, hogy ecsetet, krétát, vagy grafitot vesz a kezébe, a vászonra a legegyszerűbb eszközökkel is egy álomvilágot varázsol. A szemeiben minden titokzatosabb, sokoldalúbb, a fantáziája az álmok világába vezet bennünket. "Az általam látottak, olvasottak képként jelennek meg a szemeim előtt, amelyeket olajképként, akvarellként, rajzként vagy illusztrációként adok vissza" - mondja.
"A közönségemnek szánt üzenetem, hogy mindenkinek hinnie kellene az álmaiban".
Renate Lohrmann:
A közönség első benyomását a színek határozzák meg: merészek és szikrázóak. Feketét használ a nyers képhatáshoz, de sosem lesz nyomott vagy komor, a színek határozzák meg a kompozíciót. A színek az absztrakt képeknek felváltva adnak néha lágy lírikus, néha rideg árnyalatot. Ezek az ellentétek kiegyensúlyozottan hatnak és a tárlatnak öntudatos, kecses kisugárzást kölcsönöznek.
Színház
J. Stein - J. Bock - S. Harnick
Hegedűs a háztetőn
BEMUTATÓ: 2010. márciusában a Vígszínházban
(1136 Budapest, Pannónia u. 1.)
Tevje, a tejesember: HEGEDŰS D. GÉZA, REVICZKY GÁBOR
SÓLEM ÁLECHEN ELBESZÉLÉSE ALAPJÁN, ARNOLD PERL KÜLÖN ENGEDÉLYÉVEL ÍRTA: JOSEPH STEIN,
ZENE: JERRY BOCK, DALSZÖVEGEK: SHELDON HARNICK FORDÍTOTTA: REMÉNYI GYENES ISTVÁN, DALSZÖVEGEK: G. DÉNES GYÖRGY EREDETI NEW YORK-I PRODUKCIÓ: HAROLD PRINCE AZ EREDETI NEW YORK-I PRODUKCIÓT RENDEZTE ÉS KOREOGRAFÁLTA: JEROME ROBBINS
Rendező: ESZENYI ENIKŐ
"Hegedűs háztetőn. Őrülten hangzik, mi? Pedig Anatevkában, ebben a mi kis eldugott városunkban mindnyájan hegedűsök vagyunk a háztetőn. Kellemes, egyszerű dallamot akarunk kicsalni a húrokból, de úgy, hogy közben ne törjük ki a nyakunkat. Nem könnyű. Kérdezhetnék: miért nem állunk odébb, ha itt ilyen nyaktörő mutatványokra kényszerülünk? Mert Anatevka a mi otthonunk is. És mi óv meg bennünket a lezuhanástól? Egy szóval megmondhatom: a hagyomány."
Kevés ilyen életigenlő, szívet melengető, csodálatos történet van a világirodalomban, mint Tevje, a tejesember meséje. És kevés ilyen világhírű zenés darab, ami ennyi szeretettel fordul egy másik kultúra, gondolkodásmód és életszemlélet felé.
Szépművészeti Múzeum 
Qualysoft, Saturn Tower, Bécs (www.qualysoft.at)
Renate Lohrmann: